Szentendre

ismertető, Szentendrei képek, galéria




Szentendre

A Dunakanyar kapujában, a Pilis és a Duna, hegy és sík vidék találkozásánál, gyönyörű természeti környezetben található Szentendre, amely kedvelt kirándulóhely a fővárostól 8 kilométerre.

A Dunakanyar ékszerdobozának nevezett kisváros, - mely méltón viseli a "Művészetek városa" elnevezést - sajátosan mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki, amikor a törökök kiűzése után a magyarok mellett szerb, dalmát, a szlovák, német és görög telepesek népesítették be.

Induljuk el, és töltsünk egy napot vagy egy hétvégét a városban, hiszen a Duna-parti kisváros igazi kikapcsolódást nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt!

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK



align=left A Kossuth utcán kezdjük sétánkat. Kis beszögellésben találjuk a Szent Flórián-kápolnát, amelyet 1750-ben építettek. A Kossuth utcán továbbhaladva érdemes időnként megállni, és rácsodálkozni egy-egy kapura, például a 12-es számú ház különös figyelmet érdemel.
Az utcáról a kerítésen keresztül a Földhivatal hátsó, romos oldalára látunk; nézzük meg jobban a vadregényes, elhanyagolt udvart, meglepetésként a falakon ugyanis színes gyerekrajzok, az udvar közepén pedig két Kovács Margit-kerámia díszeleg.

A Kossuth utcában találjuk a Pozsarevacska-templomot, amely egyike a XVIII. században épült hét templomnak. Ezek az épületek a magyarországi barokk építészet jelentős alkotásai, ugyanúgy, mint a templombelsők, amelyek a pravoszláv egyházi művészet remekművei.

align=right A pozsareváciak a Pozsarevacskát, a csiprováciak a Csiprovacskát, az opováciak az Opovacskát, a belgrádiak pedig a Beográda-templomot emelték. A katolikus vallású dalmátok egykor külön negyedet alkottak, az izbégi római katolikus templom eredetileg szintén szerb templomnak épült.

Tobakosok (tímárok) emeltették a Bogdányi utcai Preobrazsenszkát, görög kereskedők Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére a Fő téren látható Blagovestenszkát. A felsorolásból kimaradt a Templomdombon található Keresztelő Szent János-templom, amelynek építése jóval korábbra datálható, mint az előzőeké.

align=left Szentendrén szinte minden itt született vagy megfordult emberről elneveztek teret, utcát, ilyen például a Paprikabíró utca. Nevét 1894-ben kapta Paprika Péterről, aki XVIII. századi görög-szerb származású bíró volt, és ebben az utcában, a 7-es számú házban lakott. De említhetjük Vuk Stefanovics Karadzsicst – az 1700–1800-as években élt filológust –, a szerb irodalmi nyelv megalkotóját is, akiről a patak melletti kis teret nevezték el.

A város egyik főutcáját 1894-ig Budai útnak hívták. Ebben az évben kapta a Fő utca nevet, majd 1897-ben nevezték el Dumtsa Jenőről, aki a 20-as számú házban lakott hetvenkilenc évig. Dumtsa Jenő, görög származású gazdag kereskedő és földbirtokos Szentendre első polgármestere volt 1872-től, szerepe meghatározó volt a város polgárosodásában.

Ebben az utcában található a városka egyik kedvelt cukrászdája, amelyben múzeum is működik. Itt megismerkedhetünk a cukrászat és a marcipánkészítés fortélyaival, de láthatunk ismert személyiségeket, művészien díszített esküvői tortákat, rajzfilmfigurákat, és megcsodálhatjuk a Parlamentet százhatvan centis méretben – mindezt természetesen marcipánból.

Tegyünk egy kis kitérőt, és sétáljunk le az utca végén található kis lépcsőn, ahol az 1753-ban épült Csiprovacska-, ma Péter-Pál-templomot találjuk.

align=right Ha visszatérünk a sétálóutcára, már csak néhány lépés, és Szentendre képeslapokból, útikönyvekből ismert Fő terére érkezünk. Minden ház múltja egy-egy külön történet, az utcafrontot ma ajándékboltok, galériák, éttermek és kávézók színesítik. Itt található a Kmetty Múzeum és a Kerényi Gyűjtemény, a Ferenczy-galéria és a Szentendrei Képtár is.

Kihagyhatatlan látnivaló az egyik étterem tetején működő Mikrocsodák Múzeuma, ahol megcsodálhatjuk Aljohin és Capablanca sakkmérkőzését gombostűfejen, de láthatunk festményt almamagban, szélmalmot mákszemben, kancsókat és serlegeket egy kristálycukor szemcséjén, vagy akár piramist, pálmafát és vonuló tevéket egy tű fokában.

A tértől pár lépésre, kissé elbújva a nyüzsgő sokaság elől, a Kovács Margit Múzeumra bukkanunk. Az egykori sóház, majd postaállomás, plébánia, illetve lakóház mesevilágában színes mázak, terrakottaszobrok, pásztorlánykák, életfák és kondások között sétálhatunk.

Ha a Fő térről felkaptatunk a dombra, megcsodálhatjuk a Vajda Lajos Múzeumot, Ferenczy Béni szobrát és a görögkeleti püspöki székesegyházat (Beográda), udvarán a repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt Vujicsics Tihamér emlékművével. Kevesen tudják, hogy a templomkert előtti kis sikátor névadója Avakumovics Avakum, aki fuvolaművész, költő és katona volt a XVIII. században, és ő találta fel az avakumica nevű billentyűs-fúvós hangszert is.

align=left Az ínyencek mindenképpen térjenek be a Dobos Édességmúzeumba (Csokoládémúzeum). A híres cukrászról elnevezett múzeum állandó kiállításon mutatja be a mester munkásságát és a csokoládék világát. A legfontosabb viszont, hogy megkóstolhatjuk az eredeti recept szerint készült dobostortát, amelyről készítésekor –1885-ben – a mester se gondolta, hogy világsiker lesz.

Evés és ivás után sétáljunk tovább, közben kukkantsunk be a hangulatos sikátorokba. Az egyikben találjuk a Panoptikum és Kalózmúzeumot, ahol magyar királyok és híres kalózok viaszmása látható. Térjünk be az Anna Margit–Ámos Imre Múzeumba is. Buja zöldellő kertje és a művész házaspár képei igazi felüdülést jelentenek a zsibvásárban.

Innen már csak néhány lépés a MűvészetMalom.
A háromszintes épületben 700 m2-en mutatják be a kortárs magyar és nemzetközi képzőművészetet, de évente rendeznek kiállítást a XX. századi szentendrei képzőművészet anyagából is. Hangulatos délutánokat, estéket tölthetünk az épület félkész szárnyában, udvara tavasztól őszig a Szentendrei Teátrum színházi előadásainak, koncerteknek, fesztiváloknak ad otthont.

align=right Innen a Szerb utcán továbbhaladva a Vujicsics Tihamér térre jutunk, ahol a Preobrazsenszka-templom áll, előtte a tabakosok keresztjével és a Vujicsics Tihamér-emlékkúttal. Ne hagyjuk ki a Szamár-hegyet sem, ahová az egykori pincesor melletti kaptatón juthatunk fel.

Itt találjuk Barcsay Jenő szobrát, és gyönyörködhetünk a kilátásban, illetve az itt épült villákban. Ha a dombocska másik oldalán leereszkedünk, a Rab Ráby térre érkezünk, az 1-es számú sárga ház – 1768-ban épült barokk műemlék – a hagyomány szerint Rab Ráby háza volt. Egy kékeszöld házban Ljubojevics Demeter lakatos, kovácsmester, kútmester emlékkiállítása látható.

align=left Klasszikusan szép sétát tehetünk a Duna-parton, ahol panziók, pizzériák és vendéglők sora várja az éhes kirándulókat. Emellett itt található Lázár cár keresztje, aki a szerbek nemzeti hőse volt, tiszteletére emelték a klasszicista stílusú emlékkeresztet a XVIII–XIX. század fordulóján.

De a Duna-korzó 10.-ben, a Jakabos-házban végignézhetjük a Magyar Rádió Történetének Kiállítását, ahol Tóth Ferenc a múlt működőképes készülékeit, rádiótörténeti emlékeit, a magyar és a világ minden nagyobb gyártójától származó termékeit, valamint kapcsolási rajzokat, régi műszaki megoldásokat és egyedi muzeális darabokat gyűjtött össze.

Az út bal oldalán, végig a Duna mellett a gáton sétány húzódik, amely a végén rétté szélesedik, pihenésre alkalmas padokkal. Ha van időnk, természetesen ne hagyjuk ki a skanzent sem, ahol a Felső-Tisza-vidék, felföldi mezőváros, Észak-Magyarország, Közép-Tisza-vidék, Alföld, Dél-Dunántúl, Balaton-felvidék, Nyugat-Dunántúl, Kis-Alföld parasztportái, szakrális, ipari és közösségi építményei, valamint temetők, sírjelek, kálvária, malom láthatók.

JELLEMZŐ PROGRAMOK



align=right Szentendrén mindig történik valami. A hagyományosan megrendezésre kerülő, minden alkalommal rengeteg új programmal bővülő fesztiválokon, szabadtéri színházi előadásokon vehetnek részt.

Márciusban kerül megrendezésre a Szentendrei Tavaszi Napok
Szentendrei Nyár rendezvényeinek júniustól augusztusig lehetünk részesei. Ezen rendezvénysorozaton belül:

A Szent Iván napi búcsú - június 24-én.
"Tiszta forrásból" Néptánc Fesztivál - augusztusban.
Régi Zenei Nyári Akadémia hangversenyei - augusztusban.
Szerb búcsú - augusztus 19.
Fő téri Teátrum szabadtéri előadásai a barokk miliőben országos eseménynek számítanak.

Szentendrén a kultúra népszerűsítése és ápolása mellett több sportrendezvényt is szerveznek:

Duna Menti Szuper Maraton,
Sportfesztivál,
Pest Megyei Utcai Kosárlabda-bajnokság.

A VÁROS TÖRTÉNETE



align=left Szentendre és környéke már lakott hely volt a régebbi és az újabb kőkorszakban is. Réz- és bronzkori település nyomaira bukkantak a Dera-patak torkolatánál. A város mellett a Kő-hegyen a vaskorszakban erődöt építettek. Az i. e. I. században a várost az illír-kelta eraviszkuszok hódították meg.

A régi illír elnevezést (ulk=farkas) a rómaiak is átvették és Ulcisia Castrára (Farkasvár) latinosították. A település a Duna menti római határvonal fontos erődítménye lett, és megmaradt emlékei magas kultúráról tanúskodtak. A népvándorlás viharai azonban alig hagytak valamit a római építményekből. A VII. században avarok laktak a vidéken. A törzsfői sírokból értékes leletek kerültek elő az ásatások során.

Szentendre ősi városához számos kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei, melyek korábban falvak voltak: Izbég, Pannóniatelep, Szamárhegy, Püspökmajor, Pismány és még néhány kisebb település.

Ulcisia Castra Pannonia provincia „limes”-ének - mely szó eredetileg ösvényt jelentett, de itt a hadiutak jelentéseként értelmezzük - egyik jelentős állomáshelye, Marcus Aurelius kedvenc katonai tábora volt. Megfordult itt 202-ben Septimius Severus, 214-ben Caracalla és 375-ben Valentinianus császár. Áprily Lajos így eleveníti meg ezeket az éveket:

„Zuhog a fény a ház-sorok falára,
megtündököltet minden ablakot
A rómaiCastra Ulcisiára
valamikor itt így ragyoghatott.
Lábak dobbantak, had vonult kevélye,
belerezzent minden útmenti ház,
íjak villantak, s ragyogott a fényben
ezer feketebőrű szír íjász…”


align=right A IX. században a honfoglaló Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán fejedelem itt telepedett le, a római őrhely - latinul: vicus militaris - és a hozzá tartozó polgári település romjait felújíttatta, s erődítménynek használta.

A XII. században Szentendre már a veszprémi püspökség oklevélkiállító székhelye. Fulco deák - valójában „hospes”, püspöki írnok - 1146-ban Sanctus Andreasban kelt végrendeletében, amelyet II. Géza király erősített meg, fordul elő először.

A törökök kiűzése után külhoni telepesek népesítették be. Felvirágzásának emlékeit mindmáig őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú polgárházai, templomai, macskaköves utcácskái, szűk sikátorai. Az 1690-es nagy szerb kivándorlás nagy számban hozott Szentendrére szerbeket, akik maradandó nyomokat hagytak a város képén és kultúráján.
align=left Szentendre 1872-ben kapta vissza korábban elvesztett városi rangját. A nyugodt kisvárosi élet a század eleje óta vonzza a művészeket. A szentendrei művésztelep 1929-ben jött létre. Hozzá fűződik az ún. szentendrei iskola. Ma is több mint kétszáz képző- és iparművész, valamint író, költő, zeneművész és színész él a városban, többnyire budapesti kiállítási és munkalehetőségekkel.

A kisváros sajátosan mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki, amikor a törökök kiűzése után a magyarok mellett szerb, dalmát, a szlovák, német és görög telepesek népesítették be. Sajátos összetételét a mintaszerű független kisebbségi önkormányzati rendszere is jelzi, országosan ismert volt, és jelenlegi képviselőkkel.

Települések Szentendre közvetlen közelében

Települések Szentendre környékén

Látnivalók